Felhők nélkül...
Felhők nélkül telt a szombati nap is. Egy kupac habos, fodros, nyári bárányfelhőt sem láttak az égen. A napocska vidáman égette bőrüket, de nem bánták, mert használtak ám naptejet, meg amúgy is, ki tudja, mikor lesz a ködösben újra ilyen vidám, nyári hétvége.
Volt egy kis utazás, aztán sok kacagás, falatozás, egy krokodil is született, bár azt inkább a barát-babákok gyártották, meg az apukájuk, egy kis szél, nagyon sok homok. Volt fress víz, a Zura kiállta a bátorságpróbát, nyakig merült benne és volt még nagyon kék ég, felhők nélkül…
Kapcsolódások:
T. Olvasó, az hiszem, pont egy ilyen nappal kell búcsúztatni a májust és pont egy ilyen bejegyzéssel a blogot.
További felvilágosításért kérjük, forduljon a blog hóbortos írójához.
Szép napokat és köszönettel:
A lány
PS. …és emlékszel, ugye, a lányra…
Ez tetszett!
Lemaradva....de nagyon
Nem tudja, ki hogy is van ezzel, de most a reggeli BBC nézés közben rájött, alaposan le van maradva…
Legalábbis ahhoz a kislányhoz képest, aki 10 éves létére Gordon Brown-nak írt levelet.
Hát, mit is csinált a lány tízévesként?
Gyors pörgetés az agyban, két falat marmite és két korty tej között…
Iiiiizzzééé, hát talán hablabdázott a barátnőjével a bérház udvarán, várta, hogy kinőjjön a cicije, esetleg levágta barbie babáinak a haját, meg néha kicsit tanult is, a Duna Palotában valami orosz mondókát regélt egy sárga centrumos zacskóval a kezében, és ping-pong labdákkal az ujjai végén, amikre fura arcok voltak rajzolva (bár ez lehet, hogy 1 évvel később volt), meg minden olyat, amire akkor azt hitte, hogy tízévesként ezt kell tenni, de hogy sem Lázár Györgynek, sem Grósz Károlynak nem írt egy sort sem, az is tuti biztos.
Igaz, 10 évvel később egyszer billentyűzetet ragadott és megkérdezte az akkori egészségügyért felelős minisztert, hogy ugyan, hogy is fogyhat el egy szakrendelő kerete már júniusban a vérvételre, de ezt csak egy pillanatnyi elmezavar okozta.
Na, kérem szépen, ebből is látszik, le van maradva bőségesen, mert ugyan írt egy levelet, de jóval később, ja és az nem is a főfőfőfő miniszternek szólt.
És különben is, most is az jár az agyában, hogy gyorsan induljanak, mert várja a homok, a part, a napsütés, naptej, igen, itt a ködösben, mert nyár van!!
T. Olvasó mit csinált 10 évesként?
Kapcsolódások:
Daily Mail (mert a BBC oldalán még nem jött elő)
Ez tetszett!
Most itt, holnap ott
Azért ilyen nem sokszor van nyáron/tavasszal, hogy itt vidámabb napok legyenek, mint ott :)
Ez tetszett!
Voltak...
Ez valahogy mindig olyan gyorsan elszalad. Bármit is tesz az ott(honi) napok úgy elreppennek, hogy csak úgy porzik utánuk a lelke.
Kezdődött ott ugye, hogy szerencsésen át lett verve egy ’aludjunk Szegeden, az úgy is közelebb van Békéshez’ beszólással, aminek köszönhetően bejárhatták megint a kedvenc városukat, borfesztiválon is lézenghettek, éjfélkor fagyizhattak, de közvetlenül előtte egy fergeteges Ákos koncerten is csápolhattak (a Zura inkább csak figyelte az eseményeket, a lány volt ugraburáló).
Csodájára járt egy szépséges mákföldnek, ismerősökkel, barátokkal töltött együtt félórákat és órákat, ettek finoma(ka)t, beszélgettek nagyo(ka)t és moziztak néhányat.
Sikerült összefutnia rövid időre Snowqueennel egy kis Aztékbeli kávézásra.
És Gushoz is egy pillanatra benézett…
Nem találkozott mindenkivel, akivel szeretett volna, de talán legközelebb az is összejön. Utolsó nap, még egyet napfürdőzhetett a gép indulása előtt Velencén.
Jártak itt is és ott is, annyi, de annyi sok szép történt velük, hogy most megint azt érzi, nagyon maradt volna OTT(HON)…
Ez tetszett!
Idén már másodszorra...
…voltak kicsit otthon
…voltak kicsit Szegeden
…volt gond a náluk lévő fotómasinkával és hátizsákkal (de ez másabb jellegű, mint a korábbi)
Szegedi szállásukat elfoglalták és irány a városnéző körút, ezért hát fotómasinkát a nyakba, hátizsákot a vállra és már el is keveredtek az utca forgatagában, ami nem volt kicsit sem nehéz, mert bizony a borfesztivál és a vásározás alkalmából jó sokan voltak mindenfelé.
Egy ideje már sétálgattak, bort is kóstoltak, régiségeket is megcsodáltak, a rakpartot is bejárták, kezdett nagyon korogni a gyomra és valami túrós csusza vagy valami halas étek lebegett a szeme előtt, amikor a Zura még mindig menetelésre biztatta. Igaz, ami igaz, még életében nem járt a híd másik oldalán, legalábbis gyalogosan nem. Gondolta, egy kis gyaloglást kibír, aztán csak hozzájut valami estebédhez és utána a beígért mozihoz és kukoricához.
Elértek a strandhoz, amikor az épület erkélyén álló emberek láttán egyszer csak kijelentette:
-elfelejtettem megnézni, nincs-e mostanában errefelé Ákos koncert.
-Ákos koncert? Ez most honnét jutott eszedbe?
-hát, csak onnét, hogy most ennek az épületnek, itt pont olyan hangulata van, mint amikor Kaposváron Ákos koncertre mentünk, szerinted nem!?
De a következő pillanatban az előttük baktató kisleányka kezében pont egy Ákos 40+1 koncertjegy lebbent meg, amitől a lánynak az ereiben megfagyott a vér.
-basszus, itt Ákos koncert van?? Tudtam, tudtam, hogy meg kellett volna nézni a neten, ha már úgy is erre járunk…oooooooooooooh
-tényleg, jó sokan vannak, ezek szerint Ákos koncert van! Milyen vicces ez – mondta fapofával a Zura és figyelte, ahogy a lány levegő után kapkod, hogy akkor erről most jól lemaradtak, meg minden egyéb hiszti tört fel belőle, amit most itt a T. Olvasó idegeinek megkímélése érdekében nem részletezünk.
A lány jól fontolóra vette, hogy is lehetne hirtelenjében jegyhez jutni, meg hogyan nem, meg mégis és jaj, nyösz és mire minden egyéb siránkozás kifogyott tárházából, a Zura higgadtan közölte
-na, jó, akkor bemegyek és átveszem a jegyeket - már nem bírta tovább nevetés nélkül, mert a lány olyan fejet vágott, hogy azt leírni sem lehet, meglepetésében, megdöbbenésében, elcsodálkozásában és természetesen örömében.
És igen, volt jegyük a koncertre!!!!
Mikor sorra kerültek, a biztonsági őr kedvesen megkérdezte, hogy van-e náluk fényképező gép, mire a lány kedvesen válaszolta, van. Na, akkor azt haza kéne vinni vagy kitenni a kocsiba, mert bevinni nem lehet. De hát, a lány honnét tudta volna, hogy ne hozzon magával fotómasinkát, mikor a városban való mászkálás elengedhetetlen kelléke az és amúgy is gyalog voltak.
Kicsit megrémülve, hogy most akkor mi lesz, mert a szállásuk nincs közel, vissza már nem érnének. Egy kis tanakodás, idegeskedés és rémület után, ügyesen a hátizsákjának egyik fiókjába rejtette a nem apró gépet és rápakolt minden olyat, amit csak lehetett, pénztárcákat, telefonokat, piperecuccot, de ami a leglényegesebb volt, úgy húzta be a hátsó rekesz zipzárját, hogy ne tűnjön fel senkinek, az első rekesz mutogatása közben, hogy ott van még kinyitásra alkalmas rész.
Bejutottak a nézőtérre és egy nagyon jó helyet sikerült foglalniuk, ahonnét remekül lehetett látni a színpadot és a műsor alatt felvillanó összes vakut. A lány még vagy 10 percig remegő gyomorral és kezekkel ült a székén, mert elképzelni sem tudta, mi lett volna, ha elkapják a fényképezőgéppel a táskájában a bejáratnál. És kicsit bosszankodott, hogy azért a Zura szólhatott volna, ne hozzon magával fotómasinkát, csak akkor az ugye gyanút kelthetett volna benne.
Mindegy, a remegés elmúlt, a koncert pedig elkezdődött, a hangulat a tetőfokára hágott és nagyon, de nagyon jól érezték magukat. Persze, képet nem csináltak, mert ilyen kockák, ha nem szabad, hát nem szabad.
A Zura nagyon ért a tréfához, mert idén már másodszorra vicceli meg...
Kapcsolódások:
Ez tetszett!
Újbuda - a mi városunk???
Nincs kocsmáros ismerőse, barátja, de még rokona sem.
Nem fűzi semmilyen érdek egyik politikai párthoz sem és utálja a politikát, mert acsarkodásnak tartja…
De azért ettől a rendelettől, amit ma a Kossuth Rádió bemondott, attól most igazán padlót fogott.
Aztán beszélgettek a kerület polgármesterével is, aki szánalmas dolgokat sorolt fel az indokok között, hogy miért is léptetik hatályba ezt a rendeletet.
Ezek szerint elveszik a lehetőséget azoktól az emberektől, akiknek nincs pénze étterembe, melegkonyhát üzemeltető kocsmákba (ahol valószínűleg valamennyivel magasabb árak vannak) beülni és egy kis ’engedjük ki a gőzt’ estét csapni 10 óra után (és itt most nem a rendszeresen alkoholizáló gipszjakabról van szó)…
Persze, mehet másik kerületbe, ahol továbbra is mérhetik az alkoholt a nyitvatartási idő alatt.
Persze, lehet hazavinni a piát és otthon magányosan behörpinteni azt a két korsó sört.
Persze, nem kell alkoholizálni, de kérem szépen, hol vagyunk, a sötét középkorban, a nagy alkoholtilalom idején vagy hol???
Nem ezek miatt az emberek miatt jön fel reggel a ház sarkából a nyári melegben a másodikig és azon túl is a kutyahugyszaggal keveredett emberhugyszag.
Nem miattuk kell kerülgetni a városban (városrészben) a hányáspacákat egy-egy péntek vagy szombat éjjel után.
Nem miattuk riad fel a fél ház az éjszaka közepén hangos üvöltözésre.
Nemők firkálják össze vagy rongálják meg a falakat.
Ennyi erővel az összes éjszaki szórakozóhelyet be kellene zárni és dögöljön meg
mindenki otthon!
Magyarország, 2009.
Ez tetszett!
#792
Van még egy nap vissza a nyaralásból, de a lánynak most hirtelen nem volt több ideje összeszedni a csacskaságait az utolsó kiránduláshalmazról, mert üzletnyitás (BHF), vizsgaszerűségek, pár randi meg egyéb apróságok emésztették fel idejét. A blogra most nem maradt csak ez a fél perce, ja és mindjárt indul a repzaj is, hamarosan landol Ferihegyen és 1,5 hétre újra OTT(hon) lehet.
Mert ugye, Keresd meg a lányt (bocs Konok, majd szabadlábra kerül hamarosan a hozzászólásod), aki akarja, úgy is megtalálja, akit akar, úgy is megtalál :)
Amúgy hamarosan Krónikás is beszámoló az ő élményeiről, tapasztalatairól, mert éppen csak elkerülték egymást Andalúziában…
Kapcsolódások:
Ez tetszett!
Kagyló és paradicsom, a negyedik nap margójára
Azért annyira nem volt nehéz találni egy éttermet, ahol spanyol falatokat vacsorázhattak volna, de 20 percet biztos mászkáltak a szálloda környékén, mire elszánták magukat, hogy este 10 után hova is üljenek be enni. Akkor már maguk mögött volt egy kis lábpancsi a tengerben, felfrissítő zuhanyon a forró nap után, meg a bőröndökkel is matattak már egy keveset, mert ez volt az utolsó éjszaka a mesés spanyolhonban.
A szálloda környékén rengeteg étterem, köztük sok (tényleg sok) angol és ír pub, néhány olasz és görög étterem, pár kínai és egyéb ázsiai. Az utóbbiakat teljesen megértik, mert néha a helyieknek is kell enni egy kis pizzát, muszakát, curry-t, táj akármit, de az, hogy az angolok kedvéért megszámlálhatatlan mennyiségű pub nyílt, azt egy kicsit furcsának tartják. Mert, hogy is van az a mondás? „When is Rome, do as the Romans do” vagyis, ha Rómában vagy, próbáld felvenni a helyiek szokásait. Akkor meg miért is van ennyi angol söröző? Na, de nem puffog, mert tudja, kicsit kocka és azt is hallotta, más spanyol szigeten meg a németek igényeinek megfelelően alakították ki a helyet. Csak fura ez, azért is, mert azt gondolná az emberlánya, ha elmegy valahova, akkor az ottani dolgok, a hely szelleme érdekli, nem pedig a modern kor behozott szokásai…
Találtak egy remek kis éttermet, bár nem tudták kitalálni, hogy mit is kéne enniük, hogy aztán az éjszaka ne legyen az alvással és álmokkal semmi gond.
A
Zura választott egy selfish shellfish soup /kagylólevest a lány kért egy kis
sajtsalátát meg egy tányér Gazpacho-t (hideg paradicsomleves, paprikával, hagymával,
paradicsommal és uborkával).
A sajtsalátán kicsit meglepődtek, mert egy tálon 6 egyfajta szelet (vastag szelet) sajt volt, azért ennél kicsit változatosabb salátára gondoltak. A levesekkel semmi probléma nem volt, maximum az, hogy felállva az asztaltól bizony úgy érezték, hogy most megint nagyon teli van a gyomruk, főleg így éjfélhez közeledve. De enni muszáj volt és egész nap arra kattogott az agyuk, hogy valami spanyol vacsorát kóstolhassanak.
Elégedetten és jóllakottan tettek egy kis egészségügyi sétát még az üdülővároska sétányán, elnézték a görkorcsolyázókat, a kutyasétáltatókat, nyaralókat és elszomorodtak, hogy már csak egy napjuk maradt kirándulni…
Kapcsolódások:
Fish&Chips, a harmadik nap margójára
Gazpacho - majd a wiki megmondja
Torremolinos Tourist Information
Ez tetszett!
Sevilla
Vasárnap reggel nem ébredtek túl korán, nem kapkodtak, nem rohantak. Szépen nyugodtan készülődtek, megreggeliztek és autóba ültek, hogy célba vegyék Spanyolország legmelegebb városát.
Spanyolország negyedik legnagyobb városától 220 kilométerre volt a szállásuk, ezért elég sokat kellett vezetnie a Zurának, hogy megérkezzenek Sevilla egészen csendes forgalmába.
Ez igazán meglepő, picit fogalmasabbnak gondolták a várost, de aztán rájöttek, valószínűleg az érkezésük időpontja miatt volt ez a nagy kihaltság az utcákon. Tizenkettő után harminc perccel, persze, hogy a spanyolok, nem a forró utcákat járják, vagy legalábbis nem autóval.
Az igazság az, kicsi gyaloglás után már egészen sok emberrel (szinte tömeggel) találkoztak, mivel éppen a Tavaszi Sevilla Fesztivál zajlott, amire a lány nagyon készült, mert már a ködösben meséltek neki spanyol osztálytársak, de a zord Zura nem akart a forróságban és a tömegben tipródni, ezért erről most lemaradt. Talán, egyszer majd részese lehet egy ilyennek. (vállalkozó szellemű társat keres!!)
Azért a lány próbálta lesni a lovaskocsikat, a szépségesen felöltözött lánykákat, asszonyokat és irigykedve bámult abba az irányba, amerre a tömeg eltűnt a fesztiválra igyekezve.
Nekik maradt Sevilla azon fele, ahol gyönyörűséges épületeket láthattak és be is mehettek, néhány finom sütemény, jégkása, a csokiba mártogatós Churros és a 33 fok körüli hő…
A corrida körül sokan voltak és bemenni sem lehetett, mert valami előgyakorlás folyt a bikák és a torreádorok között. Vagy valami ilyesmi, még tévéfelvétel is készült a benti tevékenységről, csak ők ugye nem láttak be. Bár azért az furcsa, hogy a legnagyobb melegben csinálnak ilyet, de hát sosem lehet ezt tudni. Nem kérdezték meg, hogy mi is folyik pontosan bent, de az egyik mellékajtó előtt hatalmas vértócsa árulkodott arról, hogy itt pár perce/órája valaki – valami elvérzett. Aztán a város elhagyása előtt látták az aréna felé igyekvő embereket, akik valószínűleg az esti bikaviadalra mentek, és mindegyik kezében ott volt a párna, amit maguk alá tesznek, hogy feneküket ne nyomja a kemény lelátó padja.
Maga az aréna érdekli és vonzotta is, de egy viadalt nem biztos, hogy képes lenne megnézni…
Helyette inkább bementek a Real Alcazar csodálatos és mesés épületébe és jól körbejárták és beszívták a történelmét, ami áradt belőle.
Megint tátva maradt a szájuk a sok farigcsált faltól és egyszerűen elmesélhetetlen, azt a helyet látni kell.
Mert, ahogy korábban is, most is csak ismételni tudja önmagát: ezek a mórok nagyon szerették szépséges kertekkel, szökőkutakkal és farigcsált falakkal körbevenni magukat.
Kár, hogy a minaretet átalakították harangtoronynak a keresztények.
Már a negyedik napja járják Spanyolországot, de csak itt az Alcazar-ban hallottak először magyar szót. Ők most gyorsan csendben is maradtak. Általában barátkozó, ismerkedő típusok ők ketten (legalábbis a lány), de most valahogy inkább úgy érezték, nem szeretnének ismerkedni.
Megállapodtak abban, hogy esznek végre valami igazi, igazi spanyolos estebédet, de aztán rábeszélték egymást, hogy kocsizzanak vissza és majd inkább ott a környéken falatozzanak. Ezért Sevilla egyik kis churros árusánál vettek egy adaggal a kupac tésztából és csokiba mártogatva beuzsonnázták.
Kicsit még járkáltak a városban, ami nem is hazudtolta meg önmagát, valóban az elmúlt napok legmelegebb óráit töltötték itt, még 6 órakor is 33/35 fokot mutatott az utcai hőmérő. A lány vetett pár búcsúpillantást a szellős lovaskocsik felé és elindultak a kemencének tűnő autóval Torremolinos-ba, hogy megtalálják a vacsorájukat valamelyik étteremben.
Ez azért nem volt olyan könnyű feladat, mivel a szállásuk környékén több angolszász jellegzetességet kínáló pub volt, mint a helyi specialitást nyújtó hely...
Egy kis mini-tánc-óra, elvileg video :)
Kapcsolódások:
Sevilla - majd a wiki megmondja
További fényképekért katt a képre:
 |
| Sevilla |
Ez tetszett!
Játékos
A lány Nezsikétől kapott egy feldobott labdát...
x choose a
singer/band/group that you like (válassz egy
énekest/együttest, amit szeretsz)
x answer using ONLY titles of songs by that singer/band/group (válaszolj a kérdésekre csak a dalcímekkel, amit ez az énekes/együttes ad
előad)
x tag 6 more people (and let them know they've been tagged) (válassz 6 embert, akinek továbbadod a játékot és értesítsd őket erről)
my band is ÁKOS és/ vagy Bonanza Banzai
1. Are you male or female? (Férfi vagy nő vagy?)
Girl In The Café
2. Describe yourself. (Írj
magadról.)
Keresem az utam
Láss bennem mást
Nagyvárosi angyal
Tanulékony szörnyeteg
Angyali szerető
A lepkegyűjtő
3. What do people feel when they're around you? (Mit
éreznek a körülötted lévő emberek?)
A szív hideg marad
Rosszkedv
4. How would you describe your previous relationship (Hogy mutatnád be a
legutóbbi kapcsolatodat?)
Valami véget ért
Ilyenek voltunk
5. Describe your current relationship.(Mutasd be a jelenlegi kapcsolatodat.)
Egyetlen hívó szó elég
Ki helyett szeretsz?
6. Where would you want to be now? (Hol szeretnél lenni most?)
Még közelebb
A világ legvégén
Visszatérnék
7. How do you feel about love? (Mit gondolsz a szerelemről?)
Akarod még?
Beautiful Bird
Csak a szerelmen át
8. What's your life like? (Milyen az életed?)
Idegen érzés
Elmondatott
Ennyi nem elég
9. What would you ask for if you had only one wish? (Ha egyetlen kívánságod lehetne,
mi lenne az?)
Keresd meg a lányt
10. Say something wise. (Mondj valami bölcset)
A vers mindig ugyanaz marad
És most tovább is dobja:. Manka, Csilla és/vagy Gyula, YsB, Thia, Sasó és Mebarak felé (bár tudja a lány, hogy nem nagyon szeretnek játszani sokan, de azért, bízik benne, hogy most az egyszer még...)
És persze, a többiekét is szívesen olvasná, akik nem fértek bele a hatos listába most :)
Ez tetszett!